Fapadoskonyv.hu Kiadó

Elindult lassan s az egész népség utána. Ha eladje sabokonak sikerült a megszökött, hűtlen szolgát megtalálni, s gazdájához visszavinni, akkor benne valami nagy szellem lakozik, akkor az embereket is meg tudja menteni a gonosztól. Azért a moradjaiak eljöttek, hogy elkérjék tőled, uram, eladje sabokonak az egyik karmát. Ezüst ládikába tesszük s a tudós orvosok felakasztják a ládikát a piacon a szent fa ágára, hogy védje meg Moradja városát tűztől, víztől, mindennemű veszedelemtől. Mert hiába imádkoznak a mi papjaink, a tűz sokszor pusztítja a várost s a folyó alighanem ebben az évben is ki fog önteni.

Lám, ők is lehetnek balfaszok – gondolhatta a független antropológus.

Igaz, hogy Anyám véghetetlenül jó volt hozzám, de számomra mindez a Hozzád való vonatkozásában létezett, tehát nem jó vonatkozásban. Anya szerepe öntudatlanul is az volt, mint a hajtóé a vadászaton. Ha nevelésed valami valószínűtlen esetben, dac, ellenszenv vagy akár gyűlölet kiváltásával már-már a saját lábamra állíthatott volna, akkor Anya kiegyenlítette ezt a jóságával, okos szavaival (a gyermekkor zűrzavarában ő volt az értelem jelképe), kérlelésével, s engem újra visszaűztek a Te körödbe, amelyből különben talán, mindkettőnk előnyére, kitörhettem volna. Vagy úgy volt, hogy tulajdonképp nem is került sor kibékülésre, Anyám csak titokban védett meg Tőled, titokban adott valamit, megengedett valamit, s akkor a Te szemedben újra világosságot kerülő lény lettem, csaló, bűntudatos fiú, aki értéktelensége folytán még ahhoz is csak kerülőutakon juthatott, amit jogosnak tartott.