Juharfalvi Emil, az égetnivaló svéd fiúcska ötven éve kiáltotta elõször, hogy kírem a sapkóm!. Azóta gyerekek milliói tanulják a gyapjas hajú, ötéves vadóctól a csibészkedés mesterfogásait. Mert Emil valóban kiválóan ért a felnõttek bosszantásához meg a kishúga piszkálásához, és semmi sincs biztonságban körülötte. Ha rossz fát tesz a tûzre, apja bezárja a Macskaháj tanya asztalosfészerébe, ahol már több tucat figurát faragott ki egy-egy csínytevés után. Emil a második kötetben sem tétlenkedik. Apja például nem csak az egérfogóval lép miatta túl közeli barátságba, de a vérgombóclevessel és a lángostésztával is. A szélesréti vásáron szintén jókora kalamajkát okoz két gólyalábbal meg egy frissen patkolt lóval. És akkor még nem is beszéltünk a farkasveremnél elkövetett csibészségekről…
