Kertész Erzsébet regényéből egy eddig ismeretlen Júlia lép az olvasó elé. A «feleségek feleségét zene— és irodalomrajongó intézeti kislányként ismerjük meg, akit apja a megye első gavallérjához szeretne feleségül adni. Júlia azonban a szatmári megyebálon megismerkedik Petőfi Sándorral, s úgy érzi, hogy egész életében erre a találkozásra várt. A szerelem mindkettőjük szívében fellángol, s a költő alig egy hónappal a megismerkedés után feleségül kéri az elkényeztetett erdődi várkisasszonyt. Szendrey Ignác jószágigazgató úr kikosarazza a költőt, de Júlia kitart szerelme mellett, s családjával dacolva, a kitagadást is vállalva, egy évvel a szatmári megyebál után Petőfi felesége lesz. A romantikus történeten túl kezdődnek a mindennapok. Kertész Erzsébet regényének különös érdeme, hogy nyomon követi a gyermek-asszony drámai sorsát a forradalom viharában, a szabadságharc emberpróbáló hónapjaiban és a bukás után is.
