A tűz tanúja

Flora Hansen halottidéző médiumnak nevezi magát, abból él, hogy a holtakkal folytatott beszélgetéseket színlel. Ám miután egy vidéki leányotthonban holtan találják az egyik fiatal lányt, nagyon is valós látomásai támadnak. Jelentkezik a rendőrségen, és előadja, hogy szellemet látott. Csupán egyetlen nyomozó akad, aki a kételyeit félretéve hajlandó meghallgatni a mondandóját. Joona Linna felügyelő jóval több időt töltött a bűntény helyszínén, mint amennyit bármely más kollégája szükségesnek tartott volna. Az eset látszólag egyszerű: egy lány meghalt, egy másiknak pedig, aki a gyilkosság éjjelén eltűnt, a párnája alól egy véres kalapács kerül elő. De miért állítja Flora váltig, hogy a gyilkos szerszám nem kalapács volt, hanem egy kő? Linna kiváló nyomozó, elszánt és makacs, nem elégszik meg a kézenfekvő válaszokkal. Ahogy a történet fokozatosan kibontakozik, minden fejre áll és megkérdőjeleződik: az őrültek normálisnak, az épeszűek őrültnek tűnnek. Az ügy egyszerűnek látszó bűncselekményből a rendőrségen belüli játszmák és egy felkavaró történet elképesztően izgalmas elegyévé alakul. Linna mind mélyebbre ás, mígnem végül saját múltjának egy rémisztően sötét árnyával kell szembenéznie. Ahogy a korábbi Lars Kepler-kötetetek, A hipnotizőr és A Paganini-szerződés, A tűz tanúja is hosszú hónapokon át megőrizte helyét a svéd bestsellerlisták élén. A feszültséget lebilincselően fenntartó, borzongató hangulatú, megalkuvást nem ismerően sodró lendületű újabb kötet aztán a sorozat rajongóinak köszönhetően ugyanúgy szerte a világon szenzációs sikert ért el, ahogy elődei. Napjaink legsikeresebb svéd krimisorozata kezdetben jó ideig úgy állt az eladási listák élén, hogy szerzőjének kilétét homály fedte. Már az óriási sikert aratott első kötet, A hipnotizőr megjelenésekor tudni lehetett, hogy a Lars Kepler írói álnév. A szenzációra éhes újságírók nem nyugodtak, és végül egy napilap kiderítette, kit takar az álca: Alexander és Alexandra Coelho Ahndoril szerző— és házaspár kettősét. Közös írói vállalkozásba kezdtek, aminek eredménye az a kirobbanó sikerű bestsellersorozat lett, amelyben a makacs és rettenthetetlen stockholmi rendőrfelügyelő, Joona Linna elképesztő fordulatokkal teli nyomozásai követik egymást. A szerzőpáros neve kettős tiszteletadás Stieg Larsson — a Millennium-trilógia szerzője — és a reneszánsz német csillagász, Johannes Kepler előtt. A Könyvjelző magazin 2015. októberi számában megjelent cikk: Rémálom a lányneveldében